A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában székelő, „Árpád” cserkészcsapat, regős rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta működését. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a „Balassa”, illetve később a Balassi nevet.

Első jelentősebb szereplés 1949-ben volt a Budapesten megrendezett Világifjúsági Találkozón, ahol Born Miklós: Viharsarki táncok c. koreográfiáját mutatták be. A bemutató eredménye az első külföldi fellépés Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián. Ezt követően szinte majd minden európai országban, de azon túl Algériában, Izraelben és Japánban is turnézott. A több mint 70 év alatt közel 500 magyarországi településen láthatták az együttest.

Az alapító táncosok közt már ott találjuk Born Miklóst, aki 1948-tól az 1991-es nyugdíjba vonulásáig volt az együttes művészeti vezetője, koreográfusa. A Varsói Világifjúsági Találkozón, a később évtizedeken át műsoron tartott „Csabai Fonóval”, majd 1956-ban önálló táncjátékokkal – „Vidám Vásár” és „Csudakarikás” – jelentkezett. „Magyar Kaleidoszkóp”, „Villő”, a néptánc-mozgalom avantgarde korszakából „Apa és fiai” Bartók zenéjére, „Hajsza” „Három testvér” fémjelzik alkotói munkásságát. Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. A Balassi Táncegyüttes "Őszülő halánték" Senior csoportját vezeti. Több évtizedes magas színvonalú munkájáért Életfa-díjban részesült.

A művészeti irányítást 1990 januárjától Mlinár Pál vette át, aki 1964-től táncosa az együttesnek, később Born Miklós asszisztense. Nevéhez fűződik az utánpótlást nevelő Hétpróbás Néptánciskola és a Rábai Gyermektáncegyüttes megalakítása 1975-ben. Tíz éves (1979-89) salgótarjáni (Nógrád Táncegyüttes) tevékenységét követően tért haza mestere hívószavára. A folklórkoreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdásrondó, Umblatu cu turca, stb. - túl, kortársművek - Chapelinyi Károly, Firkák - és táncjátékok - Égig érő fa, A szerelem kertje - tartalmazzák munkásságát. Örökös Aranysarkantyús Táncos a Népművészet Ifjú Mestere, Csokonai-díjas koreográfus. Pedagógusi munkájáért megkapta a Martin György Néptáncszövetség Művészeti Vezetői nívódíját. Több évtizedes oktató nevelő, hagyományápoló tevékenységét Békéscsaba város „Békéscsaba Kultúrájáért”, valamint „Békéscsabáért” kitüntetéssel ismerte el. 2013-tól az együttes művészeti vezetését ifj. Mlinár Pál vette át, aki az együttesben nevelkedett, majd hivatásos táncosi pályája, főiskolai tanulmányai és a Torontói magyar együttes vezetése után hazatért, hogy itthon kamatoztathassa megszerzett tudását. A hagyományos folklór koreográfiák mellett táncszínházi produkciókat is készített munkássága alatt (Vásár, Umblatu cu Turca, Ádámok és Évák). A Balassi Táncegyüttes részére koreografált és rendezett mesedarabokat (Ládafia, Állat(i)mese) melyek a Jókai Színházzal meglévő szoros kapcsolat eredményeként bérletsorozatban is bemutatásra kerültek. ifj. Mlinár Pál „Örökös Aranysarkantyús Táncos, Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjas, Országos Legényesverseny díjazottja. Zalai Kamaratáncfesztivál szólótáncosi nívódíjasa. Koreográfusi és alkotói díjakat kapott a Szolnoki és a Nagykállói Kállai Kettős Néptáncfesztiválon.

2019-től Mlinár Péter az együttes új művészeti vezetőjeként viszi tovább Békéscsaba város legidősebb emblematikus közösségének irányítását. Az utánpótlás nevelő Hétpróbás Néptánciskolában kezdte tanulmányait, egyetemi diplomájának megszerzése után az iskola tanára, ezt követően a Balassi Táncegyüttes tagja, majd művészeti vezetője. Fontos feladatának tartja az együttes mindenkori repertoárjában az autentikus néptánc bemutatása mellett a hiteles népviseletek megjelenítését. A készülő folklór koreográfiák, valamint táncszínházi előadások jelmeztervezője és kivitelezője is.

A Balassi Táncegyüttes megalakulásától részese az országos szakmai élvonalnak. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválóan minősült, ezért megkapta a Martin György Néptáncszövetség Örökösen Kiváló Együttes díját. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, jelentős díjat nyert. Utánpótlását Hétpróbás Néptánciskolája biztosítja.

Házigazdája a kétévente megrendezésre kerülő Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótánc Fesztiválnak.

A színpadi néptánc előadások mellett rendszeres közreműködik színházi darabokban is. Ezen felül önálló táncszínházi produkciók is megtalálhatóak a repertoárban. Ezek folklór alapokból épülő, témát feldolgozó egész estés műsorok, valamint a gyermek közönség igényeit is kielégítő táncszínházi mesedarabok is.

Az együttes állandó kísérő zenekara a Suttyomba Zenekar. A műsorok zenei kíséretéhez igazodva zenész szólisták és más zenekarok is meghívást kapnak az előadásokra.

Külföldi vendégszereplések:

  • Görögország 1990. (Lefkas)
  • Finnország 1991. (Mikkeli)
  • Szlovénia 1992. (Maribor)
  • Japán 1993.
  • Románia 1994. (Szejke)
  • Franciaország 1995. (Concarneau, Montoire)
  • Japán turné, 1998.
  • Izrael, 1999. (MATAAFF Fesztivál)
  • Portugália 2000. (CIOFF)(Matosinhos)
  • Bulgária 2001. (CIOFF)(Veliko Tarno)
  • Luxemburg 2002. (CIOFF)(Mersch)
  • Portugália 2004. (CIOFF)(Matosinhos)
  • Franciaország 2005. (Concarneau)
  • Svájc 2006. (CIOFF)(Martigny)
  • Franciaország 2007. (CIOFF) (Reims)
  • Szlovénia 2008. (Celje)
  • Csehország 2009. (Prága)
  • Olaszország 2010. (Aviano)
  • Törökország 2013. (CIOFF) (Izmír)
  • Lengyelország 2014. (Zielona Góra)
  • Belgium 2015. (CIOFF) (Bonheiden)
  • Franciaország 2017. (CIOFF) (Romans)
  • Portugália 2018. (CIOFF) (Madeira)
  • Törökország 2019. (CIOFF) (Izmír)